Van újra munkám, még egy nyelvtanfolyamra is beíratkoztam

Hosszú ideje nem találtam munkát. Pedig minden munkát elvállaltam volna, csak legyen végre valami. Nemrég végeztem az iskolában, mint varrónő. Szeretek varrni nagyon. Sok ruhát készítettem már, a barátnőimnek is, de amíg nem vagy ismert, idegen nem jön hozzád ruhát varratni.

A munka keresés

Sok helyre beadtam a jelentkezésemet, de hiába. Mindegy volt már, hogy mit, csak végre legyen saját keresetem. Nagyon zavart, hogy 20 évesen a szüleim nyakán élek. Persze soha nem tették szóvá, és ez teljesen normális is, de mégis csak, hogyan kérjek ennyi idős fejjel pénzt a szüleimtől. Persze az hogy otthon eszem, és lakom rendben van, de hogy ha el szeretnék menni valahová, az olyan ciki lenne. Ezért minden munkára adtam be jelentkezési lapot, vagy önéletrajzot.

Hogy nagyobb esélyem legyen, még egy angol nyelvtanfolyamra is beiratkoztam, itt Budapesten. Tudom, nem a legjobb, és legnépszerűbb szakmát választottam ami mostanában keresett, de én ezt szeretem csinálni, és bízom benne, hogy idővel találok is majd a szakmámban munkát.

A leendő munkahelyek

Mint írtam, mindenre jelentkeztem. Volt közte gyorsbüfé, de ide azért kellett volna vendéglátó végzettség, ami ugye nekem nincsen. Bár már az is megfordult a fejemben, hogy a munkanélküli kirendeltségen keresztül elvégezzek egy ilyen tanfolyamot, mert akkor legalább el tudnék helyezkedni ilyen helyen is. Mosogatást is elvállaltam az egyik helyen, de nekik valamiért nem feleltem meg.

Egyik alkalommal éppen vásárolni mentem otthonra, mert anyám megkért rá, akkor neki nem kell, gondoltam, segítek, így legalább hasznos lehetek az ő számára egy kicsit. Szóval éppen a boltba tartottam, amikor láttam, az egyik helyen nagy pakolás volt. Valami zsákokat pakoltak be az egyik boltba, és szerencsétlenségükre, az egyik kiszakadt, ott a járda kellős közepén. Mérgelődött is az illető, mert még sok zsák volt. Természetesen gyorsan odamentem, és megkérdeztem, hogy segíthetek e? Először furán nézett rám, de én csak bólogattam neki, hogy szívesen segítek összeszedni a kiborult zsákot. Pont volt egy üres doboz a teher autó mellett a földön,odahoztam, és nekiálltam beleszórni a ruhákat. Gyorsan feleszmélt a férfi, és ő is pakolni kezdett. Szerintem kettő perc sem telt el, és már készen is voltunk. Megköszönte a segítséget, én mosolyogtam egyet, és elköszöntem kedvesen, indultam is az utamra tovább.

Talán 10 métert ha haladtam, mire valaki kiabált, hogy hello, állj meg légy szíves. Néztem körbe, mivel nem láttam magam körül senkit, így hátra fordultam, és igen, nekem kiabált a zsákos férfi. Mutogatott, hogy menjek már vissza felé, és ő is elindult felém.

A leendő munkám

little-girl-570864_1280Nem értettem, mit szeretne, de persze visszamentem. Miután odaértem illedelmesen bemutatkozott, hogy végre tudja, hogy hogyan szólítsuk egymást.

Pár szó után kiderült, hogy övé lesz ez a bolt, és egy használt ruha kereskedést fog nyitni, alkalmazottat keres maga mellé, és ha már n olyan segítőkész, és kedves voltam, gondolta megkérdezi hátha lenne kedvem hozzá.

Gondoltam magamban, mennyire mázlista vagyok, hogy pont én jártam erre, és én segítettem össze szedni a kiborult ruhákat.

Megbeszéltük, hogy másnak menjek oda 9 órára, és mindent megbeszélünk. Persze igent mondtam, hiszen örültem, hogy végre lesz munkám.

Fülig ért a szám, amikor hazafelé mentem a boltból, anyám még meg is kérdezte, hogy mi ez a jó kedv, és ha ez kell hozzá, akkor minden nap menjek el a boltba. Jót nevettem rajta, és elmeséltem neki, hogy hogyan jártam, boldogan újságoltam, hogy végre van nekem is munkám